Az Egyesült Államokban egy washingtoni bíró kimondta, hogy a Flock által üzemeltetett mesterséges intelligenciával működő rendszámfelismerő kamerák által készített rendőrségi képek közérdekű adatoknak minősülnek, és kérhetők a szokásos közérdekű adatigénylések keretében. Ez a döntés rávilágít az Egyesült Államokban működő technológia-alapú megfigyelőrendszerek hatalmas méretére, és arra is, hogy bizonyos esetekben a rendőrség nem titkolhatja el az általa gyűjtött adatokat.
A bírósági ítélet részletei
Elizabeth Neidzwski bíró múlt heti ítéletében kimondta, hogy „a Stanwood és Sedro-Wooley városokban (Washington állam) elhelyezett Flock kamerák által generált képek közérdekű adatoknak minősülnek a Washington állami Közérdekű Adatokról szóló törvény értelmében”, nem mentesülnek az adatszolgáltatás alól, és „nem szükséges, hogy az adott ügynökség fizikailag birtokolja az adatokat ahhoz, hogy azok a törvény hatálya alá essenek”.
A bíró továbbá megállapította, hogy „a Flock kamerák által készített képek kormányzati célokat szolgálnak”, és mivel azokat az adófizetők pénzéből finanszírozták, ezért közérdekű adatnak kell tekinteni őket. Ugyanakkor az ügyben kért felvételeket nem fogják kiadni, mert a város automatikusan törölte azokat 30 nap elteltével.
A helyi washingtoni média elsőként számolt be az esetről; a 404 Media pedig megszerezte a washingtoni bírósági iratokat, hogy részletesebben bemutathassa az ügyet.
A Flock rendszere és annak működése
A Flock automatizált rendszámfelismerő (ALPR) kamerái több ezer amerikai településen működnek. Ezek passzívan készítenek 6-12 időbélyeggel ellátott képet minden áthaladó járműről, így lehetővé téve egy részletes adatbázis létrehozását arról, hogy egyes autók – és ezáltal emberek – hol közlekednek az adott közösségekben.
A 404 Media korábban már részletesen beszámolt a Flock működéséről, kiemelve, hogy kameráit használta a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security – DHS), valamint helyi rendőrségek is együttműködve velük bevándorlási ügyekben. Nemrégiben például Colorado államban egy nő ártatlanul lett lopással vádolva kizárólag autójának mozgása alapján, amelyet a Flock kamerák adatai alapján állapítottak meg tévesen.
Az ügy háttere: közérdekű adatigénylés és jogvita
Az ügy Jose Rodriguez nevéhez fűződik, aki áprilisban kérte ki a város Flock kamerái által március 30-án 17 és 18 óra között készített összes képet. Később ezt pontosította és csak egyetlen kamera félórás felvételeit kérte. A város azonban azt állította, hogy Rodrigueznek közvetlenül kellene ezeket az adatokat kérnie magától a Flock cégtől, amely magánvállalatként nem köteles közérdekű adatokat szolgáltatni.
Ugyanakkor a Flock szerződései világosan kimondják, hogy a város tulajdonában vannak azok a képek, amelyeket ezek a kamerák készítenek. A város végül pert indított Rodriguez ellen. A tárgyalások során számos érvet hoztak fel amellett, hogy miért nem lehet kiadni ezeket az adatokat – ezeket azonban a bíró mind elutasította.
Rodriguez céljai és motivációja
“Azért kértem ki ezeket az adatokat, hogy lássam, vajon kiadják-e nekem őket. Reméltem, hogy ha ezek valóban közérdekű adatoknak minősülnek, akkor felhívhatom rájuk a figyelmet azokban a közösségekben is, ahol ilyen Flock kamerák működnek.” – nyilatkozta Rodriguez a 404 Mediának.
“Szeretném elérni, hogy ezek a kamerák eltávolításra kerüljenek azon városokból, amelyek telepítették őket.”
Rodriguez továbbá összehasonlította más városi biztonsági kamerák felvételeinek hozzáférhetőségét ezekkel az adatokkal: míg más külső megfigyelőkamerák anyagai gond nélkül hozzáférhetőek voltak számára, addig a Flock képeit megtagadták tőle. Ügyvédje ezt használta arra, hogy rámutasson az önellentmondásra.
A város érvei és azok elutasítása
- A város ügyvédei azt állították: Az adatok nem a város tulajdonában vannak, hanem magáncégként a Flock birtokolja őket. Ez azonban ellentmondott a szerződésnek, amely kimondja: „az ügyfél [Stanwood] megtartja minden jogát és érdekeltségét az általa generált adatok felett… A Flock nem birtokolja és nem értékesíti ezeket az adatokat.”
- Továbbá azt érvelték: Az adatok csak akkor válnak hivatalos nyilvántartássá vagy kérhető adattá, ha azt letöltik vagy elérik rendőrségi portálon keresztül. A felvételek „a felhőben léteznek”, de nem találhatók meg fizikailag semmilyen városi fájlban.
- Egy másik érv volt: A Flock felvételek rendőrségi „intelligencia információnak” minősülnek és ezért mentesülnek az adatkiadás alól.
- Végül: Felmerült adatvédelmi aggály is: szerintük veszélyes lenne nyilvánosságra hozni ezeket az ALPR-adatokat.
Mindezeket az érveket azonban Elizabeth Neidzwski bíró egyenként elutasította.
Szakértők véleménye és társadalmi hatások
Beryl Lipton, az Electronic Frontier Foundation vezető kutatója így nyilatkozott: „Elképesztően visszás volt látni, hogy a város ilyen érvekkel próbálkozott. Nagyszerű azonban látni, hogy a bíróság megerősítette: ezek közérdekű adatok.”
“A legtöbb megfigyelési tevékenységet harmadik fél szolgáltatók végzik és tárolják külső szervereken. Ha mostantól korlátoznánk ezekhez való hozzáférést csak azért mert rendvédelmi szervek használják őket, akkor súlyosan sérülnének az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogai.”
A rendőrség viszont attól tartott – ahogy azt be is nyújtották –, hogy ha bárki hozzáférhetne ezekhez az adatokhoz közérdekű adatigénylés útján, akkor rosszindulatú személyek követhetnék nyomon magánszemélyek mozgását és ezzel veszélyeztetnék rendszer hatékonyságát. A bíró ezt is elutasította.
Közösségi párbeszéd és jövőbeli kilátások
Beryl Lipton és Timothy Hall (Rodriguez ügyvédje) egyaránt hangsúlyozták: Rodriguez kérése rávilágít arra is, milyen mélyen beépült társadalmunkba a tömeges megfigyelés rendszere. Az információk megosztása segíthet abban is, hogy közösségek tudatosabban dönthessenek arról, akarják-e egyáltalán használni ezt a technológiát.
“Bizonyos esetekben természetesen szükséges lehet személyes adatok kitakarása vagy korlátozása,” mondta Lipton. “De alapvetően ezeknek közérdekű adatnak kell lenniük.”
Hall hozzátette: „Ez az ügy és egy friss washingtoni tanulmány arról szólóan, hogyan férhet hozzá bevándorlási hatóság ilyen adatokhoz egy új vitát indított el Washington államban.”
„Most már mindenki tudhat arról az információmennyiségről amit ezek a kamerák gyűjtenek. Ez pedig elindított egy széles körű társadalmi vitát arról: vajon akarjuk-e egyáltalán ezeket a kamerákat? Kiderült ugyanis: sokkal több adatot gyűjtenek rólunk mint gondoltuk.” – mondta Hall.
A Flock válasza és további fejlemények
A 404 Media-nak adott nyilatkozatában egy Flock szóvivő azt mondta: szerintük csupán megerősítettek egy már meglévő jogi helyzetet. A Stanwood városa nem reagált megkeresésre.
Rodriguez ugyan megnyerte pert jogilag – tehát bebizonyosodott, hogy ezek közérdekű adatok –, de eredeti képeit nem kapja meg. A város ugyanis automatikusan törölte őket 30 nap után még akkor is, amikor Rodriguez már benyújtotta igényét.
“Nem fogom megkapni ezeket az eredeti felvételeket,” mondta Rodriguez. “A város mindkét helyen hagyta automatikusan törlődni az adatokat miközben jogi képviselőjük vizsgálta kérésemet. Így hiába nyertem pert és hiába minősülnek ezek közérdekű adatnak – már nem léteznek.”
Záró gondolatok
Ez az eset jól példázza azt a feszültséget és kihívást, amelyet napjainkban jelent az állami megfigyelőrendszerek átláthatósága és polgári szabadságjogok védelme között. Miközben technológiai újítások révén egyre több adat gyűlik rólunk automatikusan és folyamatosan, fontos biztosítani azt is, hogy ezekhez való hozzáférés ne váljon lehetetlenné vagy titkolttá – különösen akkor nem, ha azok állami megbízásból működnek.
