Új kutatás bizonyítja, hogy az idősebb felnőttek, akik rendszeresen foglalkoznak zenével, jelentősen alacsonyabb eséllyel alakul ki náluk demencia. A International Journal of Geriatric Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány szerint a folyamatos zenehallgatás akár 39 százalékkal, míg a rendszeres hangszeres játék 35 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
A kutatás háttere és célja
A világ népességének elöregedése miatt egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent a demencia növekvő előfordulása. Az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás egyre gyakoribb, miközben jelenleg nincs gyógymód a demenciára. Ezért kiemelten fontos az olyan életmódbeli tényezők feltárása, amelyek segíthetnek megelőzni vagy késleltetni a betegség kialakulását.
Bár korábbi kutatások is utaltak arra, hogy a zenei tevékenységek pozitív hatással lehetnek az agyi funkciókra, ezek gyakran korlátozott mintán alapultak, vagy már meglévő kognitív problémákkal rendelkező személyeket vizsgáltak. Az új tanulmány célja volt ezen hiányosságok leküzdése egy nagyobb, hosszabb távú adatbázis segítségével, amely kizárólag egészséges időseket tartalmazott a vizsgálat kezdetén.
A kutatás menete és résztvevői
A vizsgálat az ausztrál ASPREE (ASPirin in Reducing Events in the Elderly) nagyszabású tanulmányának adataira épült, amelyhez egy alprogram is kapcsolódott. A végső elemzésbe 10 893, legalább 70 éves, közösségben élő felnőtt került be, akiknél a vizsgálat kezdetén még nem diagnosztizáltak demenciát.
A résztvevőket átlagosan 4,7 évig követték nyomon. Körülbelül három évvel a kutatás kezdete után kérdőívet töltöttek ki szociális tevékenységeikről, különös tekintettel arra, hogy milyen gyakran hallgatnak zenét vagy játszanak hangszeren. A válaszok skálája a „soha” és az „állandóan” között mozgott.
Ezt követően évente értékelték kognitív állapotukat, és egy szakértői bizottság szigorú kritériumok alapján diagnosztizálta a demenciát vagy a kevésbé súlyos kognitív károsodást (CIND – cognitive impairment no dementia).
Eredmények: zenehallgatás és demencia kockázata
A kutatás erős összefüggést talált a zenei tevékenységek és az alacsonyabb demencia-kockázat között:
- Zenehallgatás: Azoknál, akik „állandóan” hallgattak zenét, 39 százalékkal csökkent a demencia kialakulásának esélye azokhoz képest, akik soha vagy csak ritkán hallgattak zenét. Emellett 17 százalékkal kisebb volt náluk a CIND kialakulásának kockázata is.
- Hangszeres játék: Azoknál, akik „gyakran” vagy „állandóan” játszottak hangszeren, 35 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata azokhoz képest, akik ritkán vagy soha nem játszottak. Ugyanakkor ez nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a CIND kialakulásával.
- Kombinált hatás: Azoknál, akik mindkét tevékenységet rendszeresen végezték (zenehallgatás és hangszeres játék), 33 százalékkal csökkent a demencia kockázata és 22 százalékkal a CIND kialakulásának esélye.
Kognitív tesztek eredményei és életminőség
A kutatás során azt is vizsgálták, hogyan változnak az egyes kognitív tesztek eredményei az idő múlásával:
- Zenehallgatás: Szoros kapcsolatot találtak jobb globális kognícióval (az általános gondolkodási képesség mérésével) és memória teljesítménnyel.
- Hangszeres játék: Nem mutatkozott jelentős változás ezekben a teszteredményekben.
- Életminőség és mentális jólét: Sem a zenehallgatásnak, sem pedig a hangszeres játéknak nem volt kimutatható hatása az önbevalláson alapuló életminőségre vagy mentális egészségre.
A végzettség szerepe
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy az iskolai végzettség milyen mértékben befolyásolja ezeket az összefüggéseket. Az eredmények szerint különösen a magasabb végzettségűek esetében volt erőteljesebb hatás:
- A legalább 16 év iskolai végzettséggel rendelkezők között az „állandó” zenehallgatás akár 63 százalékkal csökkentette a demencia kialakulását.
- A közepes (12-15 év) végzettségű csoportban azonban nem mutatkozott szignifikáns védőhatás – ezt váratlan eredményként értékelték a kutatók, további vizsgálatok szükségesek ennek tisztázására.
A kutatás korlátai és jövőbeli irányok
Mivel ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány volt, csak összefüggéseket tud megállapítani; nem bizonyítja közvetlen ok-okozati kapcsolatként azt, hogy a zenei tevékenység önmagában csökkenti volna a demencia kockázatát. Lehetséges például az is, hogy egészségesebb agyú emberek hajlamosabbak zenével foglalkozni (fordított okság).
Továbbá a résztvevők általában egészségesebbek voltak az átlagos idősebb populációnál, ami korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát. A zenei aktivitásokra vonatkozó adatok önbevalláson alapultak, így pontatlanságokat rejthetnek magukban. Nem álltak rendelkezésre részletek például arról, hogy milyen típusú zenét hallgattak vagy milyen hosszú ideig játszották hangszereiket.
A jövőbeni kutatásoknak érdemes lenne hosszabb távon vizsgálniuk ezeket az összefüggéseket, valamint feltárniuk azt is, hogy mely konkrét zenei elemek vagy tevékenységek lehetnek leginkább előnyösek. Sokszínűbb populációk bevonása segíthet megérteni az eltérő csoportokra gyakorolt hatást. Végső soron randomizált kontrollált vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy aktív zenei programok bevezetése valóban javíthatja-e az idősek kognitív egészségét és késleltetheti-e a demencia kialakulását.
Összegzés
Az ausztrál ASPREE tanulmány új eredményei alapján a rendszeres zenehallgatás és hangszeres játék jelentős mértékben csökkentheti az időskori demencia kialakulásának kockázatát. Különösen azok számára lehet hasznos ez a felismerés, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Bár további kutatások szükségesek az ok-okozati viszony tisztázására és részletes mechanizmusok feltárására, ezek az eredmények biztató lehetőséget kínálnak arra nézve, hogy könnyen hozzáférhető szabadidős tevékenységekkel támogatható legyen az agyi egészség idős korban.
A tanulmány címe: „What Is the Association Between Music-Related Leisure Activities and Dementia Risk? A Cohort Study”. Szerzők: Emma Jaffa, Zimu Wu, Alice Owen és munkatársaik.