A zenészek életéről készült életrajzi filmek gyakran kimerítőek lehetnek, hiszen egy egész életutat kell bemutatniuk, vagy éppen túlságosan steril, slágerlistás szemüvegen át mutatják be a sztárokat, hogy megfeleljenek az örökösök elvárásainak. Azonban két friss alkotás – Springsteen: Deliver Me From Nowhere és A Complete Unknown – okosan szakított ezzel a hagyománnyal, és csak egy-egy meghatározó, olykor nehéz időszakra fókuszáltak a főszereplők életéből.
Időpecsételt zenészi életszakaszok a filmvásznon
Springsteen: Deliver Me From Nowhere a Boss 1982-es Nebraska albumának megalkotását mutatja be, amely egy küzdelmes, bensőséges alkotói folyamat volt. Ezzel szemben A Complete Unknown Bob Dylan korai folk éveit követi nyomon egészen 1965-ig, amikor merész lépésként elektromos gitárra váltott – ez a szerep Timothée Chalamet Oscar-jelölését hozta meg, míg Jeremy Allen White is esélyes a legjobb férfi főszereplő díjára. Mindkét film kritikai sikert aratott az egyedi történetmesélési megközelítés miatt, bár Dylan mozijának anyagi sikere nagyobb volt.
Ezek az alkotások arra ösztönöztek minket, hogy elgondolkodjunk: milyen más zenészlegendák életének mely időszakai lennének alkalmasak arra, hogy egy-egy hónapot vagy évet fókuszba állítva film készüljön róluk? Ennek apropóján nyolc neves zenészéletrajzíróval beszélgettünk, akik olyan korszakokat ajánlottak, amelyek még nem kaptak filmes feldolgozást, pedig megérdemelnék a reflektorfényt.
Prince: A Minneapolis-i univerzum megteremtése
Matt Thorne, a Prince (2013) szerzője szerint Prince története nem csupán a hírnév felé vezető út, hanem arról is szól, hogyan akarta barátait és zenekarát is híressé tenni Minneapolisban. Egy különösen kedves anekdota szerint Prince barátja, Chris Moon stúdiójában egyszer egyedül dobolt úgy, hogy azt hitte mindenki visszatért a szünetről – Prince ugyanis több hangszer mestere volt.
A Purple Rain körüli időszakban Prince számos nehézséggel küzdött: egy Warner Bros.-nak adott bemutatója katasztrofálisra sikerült, így újrakezdte a próbákat és fellépéseket. A film nem a hirtelen siker sztorija lenne, hanem az út bemutatása a világsztárság felé. Érdekességként említhető Prince New York-i tartózkodása is, ahol egy rossz hírű kiadó képviselője próbálta őt 1970-es évekbeli „selyemruhás szerelmes énekessé” alakítani – szerencsére Prince nem engedett ezeknek az elképzeléseknek.
Az eredeti Purple Rain forgatókönyv még „Dreams” címen futott és sokkal valóságosabb képet festett volna Prince fiatalkoráról. Emellett érdekes részlet az is, hogy Prince zenei üzleti ismereteket tanult egy esti kurzuson Minneapolisban, ahol megtanulta kezelni az egókat és szerződéseket – ez kevéssé ismert része pályafutásának.
A szerepre Matt Thorne szerint Myles Truitt lenne ideális választás, aki már bizonyított zenei tehetségként.
Madonna: A művészi megújulás korszaka
Lucy O’Brien, a Madonna: Like an Icon szerzője kiemeli Madonna 1990-es évek közepi időszakát, amikor a botrányos Sexbook után visszahúzódott és lágyabb hangvételű Bedtime Stories-t készített. Ez az időszak volt az előkészítője annak a művészi átalakulásnak, amely végül a Grammy-díjas Ray of Light-hoz vezetett.
A Ray of Light-album készítésekor Madonna William Orbit producerrel dolgozott együtt, aki egészen más zenei világot hozott be: trance és acid-house elemekkel gazdagította Madonna kreativitását. Az album olyan mély érzelmi pillanatokat tartalmazott, mint például a „Mer Girl”, amelyben Madonna elvesztett édesanyjáról énekel.
A szerepre Lucy O’Brien szerint Kate Winslet lenne tökéletes választás erős karakterével és ragyogó jelenlétével.
Dolly Parton: Az önállóságért folytatott harc Nashville-ben
Lydia Hamessley, az Unlikely Angel: The Songs of Dolly Parton szerzője szerint Dolly Parton 1970-es évekbeli „császári korszaka” lenne izgalmas témája egy filmnek. Ez az időszak magában foglalja Dolly költözését Tennessee hegyeiből Nashville-be és kapcsolatát Porter Wagonerrel – akihez kezdetben csak mint „lányénekesnő” csatlakozott.
Dolly célja nem romantikus mese volt, hanem zenei önállóság elérése. Bár Porter segített neki bevezetni magát a közönség elé és anyagilag is támogatta őt, Dolly végül kilépett árnyékából és önálló karriert épített fel számos No.1 albummal.
A szerepre Carrie St. Louis-t ajánlják hiteles Dolly-imitációja miatt.
Neil Young: A technológiai kísérletezés és családi drámák korszaka
Arthur Lizie, a Neil Young on Neil Young: Interviews and Encounters szerzője szerint Neil Young 1980-as évek közepi Geffen Records-korszakát lenne izgalmas bemutatni. Ebben az időszakban Young homofób megnyilvánulásokkal került reflektorfénybe és pereskedett kiadójával amiatt, mert túl eltérő albumokat adott ki (például az elektronikus hangzású Trans-t).
Ekkoriban családi tragédiák is érték: két fia is agyi bénulással született. Ez ösztönözte őt arra, hogy technológiai megoldásokat keressen problémáira – ami váratlanul jelent meg zenei munkásságában is. A korszak végén Neil Young visszatért a csúcsra az 1989-es “Rockin’ in the Free World”-ös SNL fellépéssel.
A szerepre Joe Keery-t javasolják zenei tehetsége és színészi tapasztalata miatt.
Billy Joel: A lassú felemelkedés és önmagára találás története
Fred Schruers, a Billy Joel: The Definitive Biography írója szerint Billy Joel pályafutása legizgalmasabb része lassú felemelkedése Long Islandről Hollywoodba vezető úton egészen addig a pontig, amikor megszületett ikonikus dala, a „Piano Man”. Joel eredetileg inkább dalszerző szeretett volna lenni és nem igazán kedvelte saját előadásait.
A történet fontos eleme kapcsolata Jon Small-lal és Elizabeth Weberrel – akik egy gazdagabb Long Island-i családhoz tartoztak –, valamint Billy első zenekaraival való küzdelmei Los Angelesben. A „Piano Man” nemcsak sláger lett, hanem búcsú Hollywoodtól és új kezdet saját maga számára.
A szerepre Jeremy Allen White-t ajánlják hiteles karaktere miatt.
Oasis: A csúcson túli káosz és testvéri viszályok időszaka
Richard Bowes, az Some Might Say: The Definitive Story of Oasis szerzője szerint Oasis történetének kevésbé feldolgozott része az 1996-os Knebworth-koncert utáni időszak lenne izgalmas téma. Ekkor Liam Gallagher nem akart csatlakozni az amerikai turnéhoz; Noel Gallagher pedig nélküle folytatta azt – ami végül turnébeli szakításhoz vezetett.
A következő albumuk (Be Here Now) túlzóan grandiózus lett és nem tudta hozni a várakozásokat; közben belső körükből többen távoztak. Noel drogfüggősége helyett gyógyszerfüggőségbe esett át; majd új tagokkal próbálták újraindítani a bandát. Az utolsó nagy összetűzésük Barcelonában történt 1999-ben – de ezt követően békültek és új fejezet kezdődött Oasis életében.
A szerepekre Joseph Gilgun (Liam) és Cillian Murphy (Noel) lennének ideális választások Bowes szerint.
Carly Simon: A feminista popikon születése Kaliforniában
Sheila Weller, a Girls Like Us szerzője szerint Carly Simon 1971-es debütáló dala („That’s the Way I’ve Always Heard It Should Be”) jelentette azt az áttörést, amikor női perspektívából szólt először arról valaki popdalban, hogy nem akar házasságot vagy férfihoz kötődést. Ez egy feminista korszakváltás volt Ms.magazine idején.
Carly ekkor még sosem járt Kaliforniában; ez volt számára Amerika felfedezésének ideje is. Színpadra lépett olyan sztárok előtt mint Cat Stevens; romantikus kapcsolatai között pedig Warren Beatty-től Mick Jaggerig sok híresség szerepel. Élete tele volt őszinteséggel és neurotikussággal; egyszerre vált feminista ikonná és városi nővé.
A szerepre Kat Dennings-t javasolják karizmatikus személyisége miatt.
Stevie Nicks: A fiatal tehetség útkeresése San Franciscótól Los Angelesig
Zoë Howe, a Stevie Nicks: Visions, Dreams & Rumours írója úgy véli, Stevie Nicks fiatalkora lenne kiváló témája egy filmnek. Első találkozása Lindsey Buckinghamgal egy ifjúsági klubban történt San Franciscóban; együtt alapították Fritz nevű zenekarukat is – amely olyan legendás előadók előtt lépett fel mint Santana vagy Janis Joplin.
Ekkor alakult ki Stevie jellegzetes színpadi személyisége; majd drámai döntést hoztak Los Angelesbe költözve Buckingham Nicks néven folytatták pályafutásukat. Bár első albumuk nem aratott sikert és Stevie pincérnőként dolgozott megélhetésért, később Keith Olsen producer segítségével bekerültek Fleetwood Mac-be – ahol Stevie hamarosan kulcsszereplővé vált.
Kiernan Shipka lenne ideális választás Stevie Nicks fiatal kori alakítására tehetsége és színpadi jelenléte miatt.
Záró gondolatok
Ezek az időpecsételt korszakok mind-mind különleges betekintést nyújtanak híres zenészlegendák emberi oldalába – küzdelmeikbe, alkotói válságaikba és áttöréseikbe –, amelyek filmes feldolgozásra várnak. Egy-egy ilyen fókuszált biopic nemcsak izgalmasabb lehetne narratívájában, de mélyebb emberi történeteket is mesélhetne el anélkül, hogy elveszne az egész életút részleteiben vagy csak felszínes slágersorozattá válna.
Kíváncsian várjuk tehát Hollywood következő lépéseit ezen legendák sorsának képernyőre vitelében!
Forrás: https://www.vulture.com/article/eight-music-biopics-we-want-to-see-next.html