A mentális egészség megőrzése kulcsfontosságú az emberi jólét szempontjából, ugyanakkor világszerte komoly kihívást jelent. Egy új, hét országot érintő, több mint 11 millió kórházi felvételt elemző tanulmány feltárja, hogy milyen kapcsolat áll fenn a zöldterületekhez való hozzáférés és a mentális betegségek miatti kórházi kezelések között.
Bevezetés: A mentális egészség és a környezeti tényezők kapcsolata
A mentális jólét elengedhetetlen az emberi életminőséghez, azonban a mentális zavarok globálisan elterjedtek. A 2021-es Globális Betegségteher Felmérés szerint mintegy 1,1 milliárd ember szenved valamilyen mentális rendellenességben, amelyek a globális betegségteher 14,4%-át teszik ki.
A mentális betegségek nemcsak fogyatékosságot okoznak, hanem korai halálozás kockázatát is növelik, miközben gazdasági és társadalmi terheket rónak minden társadalmi-gazdasági szinten. A környezeti tényezők jelentős hatással vannak a mentális egészségre: az urbanizáció csökkenti az emberek zöldterületekhez való hozzáférését, miközben növeli az olyan káros környezeti hatásoknak való kitettséget, mint a hőstressz, légszennyezés és zaj.
Ezek az urbanizációs stresszorok összefüggésbe hozhatók pszichiátriai rendellenességek fokozott kockázatával. A légszennyezés és zajszennyezés neurobiológiai folyamatokat károsíthatnak, hozzájárulva a szorongás, skizofrénia és depresszió kialakulásához.
A zöldterületek szerepe a mentális egészség támogatásában
A zöld környezet egy módosítható és skálázható tényezője lehet a természetes és beépített környezetnek, amely elősegítheti a mentális egészséget. Csökkentheti az olyan stresszoroknak való kitettséget, mint a légszennyezés, zaj vagy hőstressz, miközben támogatja a stresszoldást, fizikai aktivitást és társas interakciókat.
Bár számos epidemiológiai kutatás igazolta a lakóhelyi zöldterületek pozitív hatását a mentális jólétre, az eredmények vegyesek. Ennek oka lehet az eltérő mérési módszerekben vagy az elemzett mentális egészségügyi kimenetek különbözőségében rejlik. Emellett ritkán vizsgálták mélyrehatóan a nemlineáris összefüggéseket vagy küszöbértékeket.
A tanulmány célja és módszertana
Az említett hiányosságok pótlására egy multinacionális időbeli sorozatelemzés készült hét ország – Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Új-Zéland, Dél-Korea és Thaiföld – 6842 helyszínén 2000 és 2019 között. A kutatás célja volt feltárni a zöldterület-expozíció és a mentális betegségek miatti kórházi felvételek közötti kapcsolatot, valamint becsléseket készíteni különböző zöldítési beavatkozási forgatókönyvek hatásairól.
Adatforrások
- 11,4 millió kórházi felvétel adatai (ICD-10 szerinti osztályozással) – beleértve pszichotikus rendellenességeket, szerhasználati zavarokat, hangulatzavarokat, viselkedési rendellenességeket, demenciát és szorongást.
- NDVI (normalizált különbségi vegetációs index) műholdas adatok – havi bontásban 1 km×1 km-es felbontásban.
- Környezeti adatok: PM2.5 légszennyezés, ózonkoncentrációk, időjárási paraméterek (hőmérséklet, páratartalom stb.).
- Társadalmi-gazdasági mutatók: GDP/fő, Emberi Fejlődési Index (HDI), egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mutatói.
- Urbanizációs besorolás: városi, félig városi és vidéki területek.
Elemzési módszer
Quasi-Poisson regressziós modellekkel becsülték meg az NDVI változásának hatását a mentális betegségek miatti kórházi felvételekre. Az elemzés során kontrollálták az időjárási viszonyokat, légszennyezést, társadalmi-gazdasági tényezőket és szezonhatásokat. Az eredményeket nemekre, korcsoportokra és urbanizációs szintekre bontva is vizsgálták.
Eredmények
Kórházi felvételek megoszlása
- Pszichotikus rendellenességek: 30,8% (3 522 749 eset)
- Szerhasználati zavarok: 24,7% (2 821 860 eset)
- Hangulatzavarok: 11,6% (1 325 305 eset)
- Viselkedési rendellenességek: 7,4% (845 561 eset)
- Demencia: 3% (348 149 eset)
- Szorongásos zavarok: 2,5% (283 914 eset)
Zöldterület-expozíció hatása
A tanulmány szerint egy 0.1-es NDVI növekedés átlagosan 7%-kal csökkentette az összes okból bekövetkező mentális betegségek miatti kórházi felvételek kockázatát (relatív kockázat: 0.93; 95% CI: 0.89–0.98). Különösen erős védőhatást mutattak ki szerhasználati zavaroknál (9%), pszichotikus rendellenességeknél (7%), demenciánál (6%) és szorongásnál (3%).
Országonként eltérő eredmények:
- Brazília, Chile és Thaiföld következetesen védőhatást mutattak szinte minden betegségcsoportban.
- Ausztrália és Kanada esetében néhány betegségcsoportban enyhe káros hatások is megfigyelhetők voltak.
Urbanizációs különbségek
A legerősebb védőhatások városi területeken jelentkeztek: itt egy 0.1-es NDVI növekedés akár 13%-kal is csökkenthette a mentális betegségek miatti kórházi felvételeket. Az urbanizált környezetekben becslések szerint évente mintegy 7712 ilyen felvétel volt megelőzhető nagyobb zöldfelület-expozícióval.
Szezonális mintázatok
A hidegebb évszakokban Brazília, Chile, Thaiföld és Új-Zéland területén erősebb védőhatások mutatkoztak. Kanadában viszont inkább a melegebb hónapokban volt jelentős a kapcsolat.
Nemlineáris összefüggések vizsgálata
A vizsgálatok többsége lineáris vagy enyhén nemlineáris csökkenést mutatott az NDVI növekedésével együtt járó hospitalizációs rizikóban. Nem találtak egyértelmű küszöbértéket vagy platót – tehát minél több zöldterület van jelen egy adott helyen, annál kedvezőbb lehet annak hatása.
Zöldítési beavatkozások potenciális hatása
Különböző forgatókönyveket modellezve azt találták, hogy egy 10%-os zöldfelület-növelés városi területeken jelentős mértékben csökkentheti a mentális betegségek miatti kórházi felvételeket. Például Új-Zélandon ez akár ezer főre jutó csökkenést is eredményezhetett volna évente.
Megbeszélés
Kutatási eredmények értelmezése
A tanulmány megerősíti azt az elképzelést, hogy a zöld környezet pozitív hatással van a mentális egészségre – különösen városi környezetben –, ugyanakkor rámutat arra is, hogy ez az összefüggés országonként és betegségcsoportonként eltérő lehet.
A városi zöldterületek strukturáltabbak és könnyebben hozzáférhetőek lehetnek mint vidéken található természetes élőhelyek. Ez magyarázhatja az urbanizációs különbségeket is.
Szezonális különbségek magyarázata
A trópusi vagy mérsékelt éghajlatú országokban – ahol kevésbé változik az évszakok között a hőmérséklet – hidegebb hónapokban erősebb védőhatást tapasztaltak. Ezzel szemben olyan országokban mint Kanada vagy Észak-Amerika más részei inkább nyáron érvényesül jobban ez az előny.
Korlátok és jövőbeni kutatási irányok
- A tanulmány csak súlyosabb eseteket fed le (kórházi felvételek), így nem reprezentálja teljes mértékben a mentális egészség spektrumát.
- Nehézségbe ütközik az egyéni szintű expozíció pontos meghatározása; továbbá nem vizsgálták részletesen a zöldterületek minőségét vagy hozzáférhetőségét.
- További kutatás szükséges arra vonatkozóan is, hogyan integrálhatóak ezek az eredmények egyéni kezelési tervekbe vagy közösségi egészségfejlesztési programokba.
Következtetések
Egy átfogó nemzetközi vizsgálat alapján megállapítható: a zöldterületekhez való nagyobb hozzáférés statisztikailag összefüggésbe hozható alacsonyabb kockázattal a mentális betegségek miatti kórházi kezelések tekintetében – különösen városi környezetben.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni az eredmények heterogenitását országspecifikus kontextusban; így helyi adottságokra szabott stratégiák kidolgozása szükséges mind várostervezési mind egészségpolitikai szinten.
Mire világít rá ez a kutatás?
- Már ismert: A mentális jólét globális kihívás; környezeti tényezők fontos szerepet játszanak benne; korábbi kutatások főként egy-egy országra korlátozódtak.
- Újdonság: Hét országra kiterjedően kimutatták a helyi zöldterület-expozíció jelentős védőhatását; különösen erős kapcsolatot találtak szerhasználati-, pszichotikus- és demencia típusú rendellenességeknél; valamint bemutatták ennek lineáris jellegét küszöb nélkül.
- Gyakorlati haszon: A városi zöldítés stratégiai eszköz lehet a mentális egészség javítására; akár több ezer hospitalizáció megelőzésével évente; ami gazdasági előnyökkel is járhat.
Forrás: https://www.bmj.com/content/391/bmj-2025-084618.short?rss=1